pfpsc

Találkozás Veslidorral
...avagy mottó: mi mindenre jó a mimir...

Klodó vagyok. Szóval megérkeztünk Elysiumra, ahol a buta petionerek haszontalan tanácsaival küszködve (Tehetetlen Balfaszok TM) igyekeztük megtalálni az Alvó Kos nevü helyet, ahol Veslidor él. Szóval, Alvó Kos…egy egész sikra vetitve ez nem túl sok útmutatás, úgyhogy kóvályogtunk egy keveset, Tobin mindenkivel összeveszett, összeverette magát nyeszlett félorkokkal (akiket emiatt aztán tisztára megkedvelt) de végül eljutottunk az Alvó Koshoz, ami egy nagy szikla ami – meglepetés – alvó kost formáz.

Alvo Kos

Veslidor eleinte szarba sem vett minket, de aztán ahogy elmeséltük kiket nyomtunk le HELYETTÜK, a kezdő kalandozó minősitésből feljebb léptünk közepes kategóriába a szemében, ez amúgy fedheti is a valóságot. Egész sokmindent megtudtunk a hátteret illetően.

  • Veslidor ugye Gloryaval, Bastiennel és Goykóval közösen zárta be a Gehennára vezető kaput, mellyel lezárta a 17. Thezzalar Háborút.
  • Mint kiderült ez a kapu egy a néhány (sok?) Névtelen Világos spéci kapu közül, mely valamilyen módon kapcsolódik a régi, eltávozott istenek realmjeihez, és emiatt egyfajta megfoghatatlan energia áramlik át rajta, függetlenül attól, hogy honnan hova vezet a kapu.
  • A kaput oly módon zárták be, hogy ezt a megfoghatatlan energiát mégiscsak megfogták (háhá) és visszacsatornázták a kapuba, az igy létrejött Pelczer-hurok pedig túltöltötte a kaput.
  • Ez az energia a kapu bezárásától függetlenül megmaradt és megcsapolható, Veslidor emiatt egész jó bőrben van még hatszáz év után is (TANITS, MESTER!).
  • Mint kiderült a csapat nem véletlenül oszlott fel: a kapu bezárása után hamar kiderült, hogy mások is ácsingóznak a kapuk-megcsapolásának-tudására, és gyanús elemek a csapat nyomába eredtek. A csapat úgy döntött (?) hogy felosztják az emlékeiket, hogy ne legyen elég egyiküket elfogni a tudás megszerzéséhez. Ez jó döntés volt, mert úgy tűnik, hogy az egyik ilyen gyanús elem, a Yarburi Arkanisták a.k.a. Klónmesterek, végül a csapat nyomába eredt. Ők valószinüsithetően úgy akartak a csapat emlékeihez hozzájutni, hogy leklónozták a hőst, majd az eredetit eltették láb alól, a klónt meg alaposan kifaggatták ki tudja milyen módszerekkel.
  • Ez a folyamat Bastiannel kezdődött, akit Dragonás Rest szigetén Yugoloth orgyilkosok az Arcnélküliek szervezetből, a Klónmesterek megbizásából megmerényetek. (A lelkét végül visszaszerezték a Yugolothoktól és szabadon engedték, a Klónmesterek valószinü nem fizettek rendesen). Valószinüleg az volt a terv, hogy a temetésre odacsalják a csapat többi tagját, leklónozzák és megölik.
  • Veslidor és Glorya trükkösködött és nem teljes valójában jelent meg a temetésen, Goykó viszont igen, őt valószinü le is klónozták, mivel a hazafele úton megpróbálták megölni, csak nem sikerült. Ezután mintha elhalt volna ez a szál, nem folytatódott a megfigyelés és a merényletkiserletek, Veslidor azt hitte, a Klonmesterek feladták a célt, hogy megszerezzék a kapuk megcsapolásának módját Klonmestereknél meghalt/elbukott az a személy, aki ezekért felelős volt.
  • Veslidor feltörte a Mimirt és abból megtudta, hogy ez a titkos testvériség hosszú csend után újra elkezdett aktivizálódni, valakik mintha felélesztették volna az egykori nyomozást és ezért figyelték meg Goykot is. Szerencsére mintha még az elején járnának csak a nyomozásnak. Az mindenesetre szembetünő volt, hogy az emlékek felosztásának hála észrevehető, hogy “csak” Goyko és Bastian emlékeivel rendelkeznek, Gloryaéval és Veslidoréval nem.

Veslidor végül megbizott bennünket, hogy járjunk utána a dolognak (ő nem hagyhatja el Elysiumot) a Klónmesterek világán, de előtte még wellnesseltünk egyet Kuan-Ti birodalmában, aki hálás volt a kolostora felszabaditásáért.

Kuan-ti Palotaja

View
A Fa álma

Az utolsó emlékem az volt, ahogy minden elsötétül. Sokadjára, a véget nem érő és fájdalmas kínzások kellemetlen mellékhatásaként…

A legelső pedig az, hogy egy erdei tisztáson fekszem, láthatóan sértetlenül, azokkal a társaimmal, akik velem voltak – még, sajna Klodó már nem – a bajban. Amikor felnéztem, észrevettem Tobint, Tiyerit, illetve kissé arrébb Andyt. Amit láttam, annyira nem illett a korábban tapasztaltakba, hogy egyből illúzióra kezdtem gyanakodni, attól féltem, hogy ez Bulbuljan újabb aljas trükkje, amivel kínozni akar bennünket. Azon kívül, hogy mind gyerekeknek néztünk ki – ez a hatás hamarosan elmúlt – az egész ködös volt és zavaros.

Lassan magunkhoz tértünk és elindultunk egy magasabb csoport fa felé, mivel más tájékozódási pontunk egyáltalán nem volt. Mindvégig volt bennem egy érzés, hogy ez az egész ismerős valahonnan, de minden olyan ködös volt…

Aztán különös dolgokba botlottunk. Kisállatokat láttunk, szorult helyzetben. Mindegyiken segítettünk, mindegyik eset után kis seb jelent meg valamelyikünkön és mindegyik eset újabb emlékfoszlányokat oldott fel bennem, míg végül megértettem, honnan olyan ismerős az egész környezet. Gyermekkorom kedvenc mesekönyvének a megelevenedett lapjai voltak. Hirtelen emlékezni kezdtem a bajba került hódok meséjére, a tanulságokra, a lapokra, ahonnan az egész erdőt megsimertem, ha már Beirspurban nem volt. De még mindig volt itt valami más, valami több.

Akkor jöttünk rá, hogy ez micsoda, amikor elértünk az erdő szívéhez. Ez egy hatalmas és gyönyörú fa volt, ami láthatóan haldoklott. Belegondolva rájöttünk, hogy hol is vagyunk pontosan: az obeliszk alatt, aminek az erejét ez a fa adta, így nem csoda, hogy Bulbuljan annyira meg akarta szerezni a titkait!

Mindig is tudtam, hogy a családom biztosította az obeliszk működését, de eddig nem tudtam hogyan. Itt megvilágosodott minden. A könyv nem csak az erdőt ismertette meg velem, hanem tudat alatt azt is megmutatta, hogy mi kell ahhoz, hogy az erdő, az energia forrása éljen és viruljon. A családunk vére táplálta a fát, amit azonban önzetlenül kellett adni. Bulbuljan ezt nem érthette meg soha, ezért ölte meg hiába a nénikémet kegyetlenül, felhasználva a vérét a fa tápálálásához, amely csak sorvadt tovább.

Én viszont megértettem, ahogy a többiek is, akik velem voiltak. A fa gyökerénél megtaláltuk a fa termését, egy apró erdőt, amire rácseppentettem egy csepp véremet, mire láthatóan fejlődésnek indult. A többiek is így tettek, míg a termés végleg ki nem fejlődött. Ebben a pillanatban mind éreztük, hogy a fa mit akar: ő halott, de a termését még megmenthetjük.

A cellánkban tértük magunkhoz. Odakintről csatazaj hallatszott, felismerni véltük Lubosék hangjait. Hamarosan nyílt az ajtó és ismét szabadok voltunk. Mint kiderült, az obeliszk alatt tartottak minket fogva, így tudott álmot bocsátani ránk a fa. Lubosék már épp kezdték volna eltüntetni a fát, de én benyúltam a gyökerek közé és azt mondtam, hogy csak a termés kell, semmi más.

Mind éreztük a fa háláját. Én pedig ezen felül azt, hogy nem mehetek el innen úgy, hogy nem fejeztem be amit elkezdtem.

View
Beirspur-i történések

Beérve a városba nekiálltunk információkat gyűjteni. Felmértük az általános erőviszonyokat. Ebből kiderült, hogy az ellenségeink igen megerősítették a pozícióikat. Megegyeztünk, hogy az elfek rabszolgákat fognak szabadítani, Lubosék hozzák az obeliszket, mi meg bosszút állunk Burburjanon.

Ehhez először egy bejáratot kellett felderítenünk, amihez Arothar egy régi szolgát akart megtalálni. Őt elég bonyolult módon sikerült meglelnünk, mivel eladták rabszolgának (először meg kellett találnunk egy elf kisgyereket, hogy megtudjuk mi történt a szolgával, majd betörni az élőhalottakhoz a könyvelésért, hogy megtudjuk hova adták el). Szerencsére a városon belül lett eladva, így egyszerűen visszavásároltuk.

Eljött az akció napja, betörtönk a palotába, de már az előcsarnokban nagy ellenállásba ütköztünk. Ezeket legyűrtük, de sok spell/potion stb. elment erre. Sajnos a fő csatára nem készültünk fel kellően (pedig lehetett volna), így vereséget szenvedtünk. Klodó meghalt, Chodak elmenekünk, a többiek fogságba estek.

View
Út Beirspurba

Mielőtt kiderítenénk, hogy mi is van a Mimirben, úgy döntöttünk itt az ideje meglátogatni Arothar otthonát. Lubos intézett mindent. Csapatot, hajót és még a további utat is. Indulás előtt el kellett döntetünk, hogy ki is jöjjön pontosan. Lubos emberi közül Sigilben marad:

  • Xiu
  • Pablo

A többiek itt

Ezután ment a tanakodás, hogy a sok elfet, hogy fogjuk álcázni. Kiderult, hogy Lubos emberei már felkészültek erre, csak Arotharnak kell a segítség, amit út közbeni gyakorlással próbál megoldani.
Elindultunk végre az etheral hajóval. Egész jó kis út lenne, ha lenne valami ami lehetne nézni. De sajnos csak 10 méterre latunk a tejben, szóval inkább kurva unalmas az egész :)
Tobin már eléggé ki van akadva, mert nem engedtük a kovács cuccot a hajóra felhozni. Időtöltésnek birkózik Grecoarttal a hobbipankrátorral :)
Az út során először elkapott minket egy etheral vihar. Szivárvány színű szél csapkodott mindenhol, dobtuk az ügyesség mentőket (az 1-es szériám itt kezdődött :)) szépen. Tiyerit és engem majdnem lesodort a szél, Magdát (?) pedig el is vitte. Lélektestvér kereséssel Lubosnak sikerült megtalálnia, így végül nem vesztettünk senkit.

Éjszaka (?) őrség van. Mindenki (Tobinon és rajtam kívül) rápörgött Lubos embereire. Vannak jó csajok meg jó pasik, szóval forrt a vére meg Chodaknak is :):):):):)

Az őrség és a vihar után észrevettünk valami repülő izét. Követtük (egy kőből készült óriás sárkányrepülő volt ha jól értettem) addig, míg leszállt egy aszteroidára (lebegő szikla). Természetesen mi (Lubosek nélkül) is leszálltunk, mivel a vitorla egy része Arothar családi zászlójából készült.
Itt aztán jött a rajtaütés. Mármint jól rajtunk ütöttek.
Volt két death worm (savas köpet, bazi nagy, corrosive blood) egymás után, meg a gazdájuk valami darkling (troll szerű szörny), aki cone of cold szerűt csinált, meg eltűnt körökre. A csata vége felé néhány zombi is előmászott a wormhole-ból :)
Engem kinyírtak (volt egy crit ütésem, de be is kaptam egyett, illetve dobáltam az 1-eket), Klodo csalt és pusztított :):):), Tobin helyett én dobáltam nagyon szarokat, de azért fele hp-n túlélte.
Volt némi loot, aztán indultunk tovább, és minden gond nélkül elértünk Beirspurba.

View
Post Arkóna Period

Tervek:

  • Tobin és Arothar átkát/drainjét vissza akarjuk gyógyítani (itt kérdés az ár / szívesség, persze pályáztatjuk a templomokat )
  • Aranykagylót jó lenne kibérelni: itt kérdés a szobák száma (illetve a térkép, ha van) és az ár.
  • Utána kellene nézni, hogy mi a helyzet a Lower Wardban: ez gondolom nem email téma
  • Helmira: ez sem
  • Eladni a cuccokat: ami “patkó” vagy pénzt érő cucc
  • Beszelni a három testvérrel a következőkről:
    • odaadnánk nekik a pénzünket megőrzésre, ha érdekli őket (ha nem, akkor keresni egy bankot vagy hasonlót)
    • egy részéből támogatnánk az utcagyerekeket (romaprogram )
  • Felderíteni a Bahar Arkona ügy utórezgéseit, mekkora visszhangot ver
  • Klodó utánakérdez az a dzsungel milyen prime lehet
  • Klodó: eltoltene kis idot mindenfele not-specified helyek felkeresésévél alkimista skilljeim fejlesztesere
  • Valamint annak a Sethes demigodnak is utána kérdezhetnénk (akiről aszobor készült), hátha találunk valami kapcsolatot Arkona főnökeihez (Chodak vagy Andy mondjuk?)
  • Tobin: gyakorlással/kovácsolással tölti idejét, mert még hátra van a chain mail átszabása törpe méretre (egyben a craft (armor) skill megtanulása alapszinten), a chain flail legyártása (ez félig kész van), a darting viper és master craftsman feat-ek elsajátítása
  • Tiyeri mérgezéséről se feledkezzünk meg!

Briefing

A csata utáni pár nap történéseit összefoglaltam az alábbiakban.

A fontosabb témákkal pedig szeretnék majd külön levelekben foglalkozni (hogy ha kialakul belőlük valami beszélgetés, akkor is lehessen követni). Ezek már egy nagyobb időtartamot fednének le, pl. az elkövetkező hónapot.

Történések

A csata után az Arnykagylóba mentek, ahol pár napra meghúzzátok magatokat. Útközben azért bejelentkeztek a 3Testvérnél és szóltok az ottmaradt ingóságokról nekik.
Ezt nagy örömmel hallják és egyből elkezdik megszervezni az „azonnali költöztetést”.

Másnap összeültök velük egy gyors tanácskozásra a helyzetet illetően, és a következőkre juttok:
- a 3Testvér borzasztóan elégedett az együttműködéssel (nyilván főképp azzal, hogy hagytatok nekik lootot). Szerintük kezditek érezni, miről is szól a Testvériség

- jó lenne szemmel tartani, hogy mi történik arrafelé, a Palota illetve a kapu környékén (illetve nagyobb léptékben a Lower Ward-ban). Ehhez egyrészt elkezdenek figyelni a Suttogó Hálózatra, másrészt megkérik az épp munka nélkül lévő Magenta Sólymokat, hogy segítsenek (…az egyik vizipipát pedig megkapják ajándékba, Zacopanis úgyis beleszeretett amikor először meglátta)

- a loot elpasszolását rájuk lehet bízni. Pontosabban megismerkedtek Shaun Siworskival, egy testvériségbeli kereskedővel, aki főként Sigil és az Eternal Marketplace között kereskedik mindenfélével, és pont ezért ideális partner egy ilyen üzlethez. Ráadásul mindent hajlandó átvenni középáron, és ha van valami kívánságotok, akkor utána is tud nézni az EMP-n, és a következő körben hozza. (a „költöztetésben” is az ő emberei segédkeztek a 3Testvérnek)

- az Aranykagyló bérlését intézik nektek, ez benne van a keretszerződésben.
- a pénzetek befektetésében is szívesen segítenek természetesen

- Eleine vállalja a könyvtárazásokat (pl. utánakutatni a prime-nak, Amrenusnak).
Amúgy Amrenus neve nem cseng ismeretlenül a testvéreknek. Annyira nem, hogy még a Obsidian Portalon is megjelenik egy helyen

Utórezgések

Narciss 13.

A “költöztetés” sikeres volt, a Magenta Sólymok csapata pedig elmegy szemmel tartani a fontos helyszíneket.

A nap folyamán a szokásos kinézetű őrökből és más kísérőkből álló csapat érkezik a Palotához a kaput rejtő udvarházból. Felmérik a pusztítást és az áldozatokat (valószínűleg), majd páran távoznak vissza az udvarházba, míg az őrség ottmarad.

Még aznap este erősítés is érkezik a palotához. A leírások alapján papként és orgyilkosként azonosítjátok be őket.

Az udvarház környékén ezen kívül semmi különös mozgolódás, csak a napi üzletmenet.

Narciss 14.

Semmi különös nem történik egész nap.

Narciss 15.

A Suttogó Hálózaton (a leginkább a Free League-hez köthető sigili pletyka-hálózat)hallani pár hírt arról, miszerint aznap elég jó áron lehetett eladni (vagy a közeljövőre szállítást vállalni) rizst és egyéb alapvető élelmiszereket. A felvásárlók személye nem tisztázott, szokás szerint sok pletyka, találgatás is napvilágot lát.

Narciss 16.

Hírek érkeznek egy előző esti összetűzésről a Lower Wardban. Azonosítatlan bűnözők szétvernek egy fogadót és a tulajdonosait is.

Narciss 17.

Újab összetűzés a Lower Wardban. Valami bandák közti leszámolásról szólnak a pletykák. Halálos áldozatok is voltak, de állítólag nem kár értük.
Felbukkan pár pletyka a fejadagok csökkenéséről is a közétkezdékben.

Mindeközben a Market Wardban ma is egész jó üzletet lehetett csinálni rizzsel, kenyérrel, gyümölcsökkel.

Narciss 18.

Állítólag az elmúlt napokban adódtak élelmezési problémák, akadozások a Foundry környékén. Volt pár kifőzde, ami állítólag ki sem nyitott.
De azóta már sikerült úrrá lenni a gondokon. Sőt, egyesek szerint jobb is lett a kaja.

Helmira

Az incidenst koveto heten Helmira egyelore nem bukkan fel – se hir, se pletyka rola.

Igen, de ugy terveztuk hogy aktivan megprobaljuk elocsalogatni egy lehetseges megegyezes csabitasaval. Ehhez igenybe vennek a testveriseg kapcsolatait, akik elhintik az infokat a megfelelo helyeken. Ezt el lehet mailben inditani – tehat nem csak varnank hogy mi lesz, hanem ilyen offline modon is probaljuk a dolgot megkatalizalni

El lettek hintve az infok, de az elso heten egyelore nem erkezett meg semmi reakcio ra.

Nyomozás

Napjaitok állandó programjává válik, hogy esténként összeültök a 3Testvérnél, ahol megosztjátok egymással a friss híreket és a kutatások eredményeit.
Eleine rengeteg időt tölt könyvtárakban, Chodak is besegít neki amikor ráér. Közben számolatlanul castolják a comprehend languages-eket.
Napról napra érkeznek a kirakós újabb darabjai, amik aztán másik darabokhoz vezetnek el és lassanként kezd összeállni valami kép.

Az egyik kulcsot az elinduláshoz az Arkónák könyvtára jelenti. A könyvek jelentős része íródott ugyanis három bizonyos nyelven, illetve írásjelekkel.
Ezek: infernal, ó-rilamyr és vurdan.
Az ó-rilamyr egy Isleria nevű prime-hoz kötődik (ami meglepő módon féleg szigetekből áll), arrafelé ez a tudomány és a mágia nyelve.
A vurdan nyelvet és írást pedig a Névtelen Világon használják, mégpedig főként a Rabszolgaöböl, a Samark Sivatag, a Fekete Tenger és a Dathic Dzsungel által határolt területen.

A másik fontos nyom egy levél, ami már az elején kitűnt a többi
magatokkal hozott irat közül: valószínűleg bőrre írták (nem mertek
belegondolni, hogy milyen bőr lehet) és a tinta is gyanúsan vérszerűnek
tűnik. A rajta lévő szöveget valami furcsa hieroglifa-írással írták, ami
sokáig ellenáll a megfejtési kísérleteiteknek, de aztán pár nap kutatás után
rátaláltok a megoldásra: az írásjelek ankhwugati hieroglifák (néhol más
formában, illetve vannak új szimbólumok is), a nyelv pedig leginkább infernal
(keveredve vurdannal és egyiptomival).
A levél tartalma:

Meghívó
Bahor Arkóna, Sigil birodalmi kormányzója részére
a Yasup Birodalmi Tanács CXLVIII. gyűlésére
legszigorúbb őszentségtelensége
Zoura Sureeshna nin’Yasup
Amrenus Könyörtelen Szivű Matrónája, Ördögujj Helytartó-Nagyasszonya,
Tigrisek Nagyanyja, Jómódúak Közbenjárója
Ördögujj, Stygia, Baator, datum

Aztán az egyik következő napon este Eleine egy megviselt könyvvel érkezik a fogadóba. A kötet címe Távoli vidékek, a pedig szerzője Arjen Echelbach, a Névtelen Világ egy neves földrajztudósa. Eleine izgatottan lapozgat, mire megtalálja a kérdéses részt, amit aztán fel is olvas nektek.

A Dathic Dszungeltől és a Rabszolgaöböltől délre terül el Yuss földje. Az ország a Samarkan Birodalom csatlósa, de viszonylagos függetlenséget élvez és erős saját hadsereggel rendelkezik. Az itt élők Amre Renust, egy sokarcú szörnyistent imádják, az uralkodó kharan (papherceg), aki a Szürkület Tigrisének nevezi magát, ennek az istennek a főpapja is egyben. Az ország több bányával is bír, a civilizáltabb részeken jellemző a mezőgazdaság, de az ország jelentős szerepet játszik a környék rabszolgakereskedelmében is.

A forrás már 50 éves is megvan, Eleine nem talált itt Sigilben frissebb példányt, de biztos benne, hogy az Aszpik városokban vagy a szülőföldjén (ahova Echelback is valósi) sokkal több információ is hozzáférhető a témáról, most hogy már tudja, hogy mit keressen.

Tobin összefoglalója

Én egy egyszerű törpe vagyok, nekem csak annyi jött le, hogy van egy nagy kozmikus ördögi összeesküvés, amibe belecsöppentünk. Ha jól értem Bahar csatlósai jöttek errő’ a Yussföldről. Az nem világos Arkóna is onnan jött-e vagy sem (de gondolom igen). A főellenség ezek szerint Amrenus és követői, ők eredtek Goykóék nyomába, nyilván valami nagy gonoszságot terveznek a kapukkal. Mondjuk az nem világos, hogy milyen információkat tudunk a Névtelen világon szerezni (az általános Amrenus-lore skilleken kívül). Mindenesetre ahogy elnézem Andy-nek lesz dolga a következő időkben.

View
Leszámolás Arkónával
Csatáról-csatára

Végül a B terv mellett döntöttünk.
A rajtaütéshez kinéztünk egy kis piacteret ami a Arkóna palotája és az Emlékkufárok kocsmája között volt. A terv szerint bombákkal megállítjuk a chairt és elvesszük az információt bármi áron.
A rajtaütés többé kevésbé sikerült. A meglepetés erejével csaptunk le. Mindössze két őr az ogre és Arkóna volt a környéken. Az őrökkel viszonylag könnyen elbántunk. Az ogre már elég nehéznek bizonyult, főleg mivel valamilyen démoni ogre volt. Vörösen izzottak a szemei és alíg lehetett megsebezni. A csata közben Bahor megpróbált elmenekülni. Kisebb üldözés után sikerült bekeríteni és csatára kényszeríteni. Nagy nehezen levertük őt is és az ogrét is.
Kiderült, hogy Arkóna nem sima ember, hanem egy Rakshasa.
A csata után megtaláltuk a Mimirt és magunkkal vittük. Úgy gondoltuk, hogy a testvérekhez inkább nem megyünk. Nem akartunk feleslegesen több bajt nekik, így inkább a lezárt Arany Kagylóban húztuk meg magunkat. (tényleg az a fogadó most kinek a tulajdona? nem lehetne az a hq-nk?)
Természetesen a Mimirrel nem tudtunk semmit kezdeni. Klodó megpróbálkozott a kufároknál. Itt találkozott egy elég félelmetes valakivel. Szerencsére neki ‘tetszett’ a tettünk így nem történt bajunk. Viszont a jelszót nem tudtuk meg, mivel a szerződésük Arkónával még tartalmazott más küldetéseket is. A kufárok természetesen tudják, hogy ki az igazi megbízó és nem árulták el nekünk.
Következő lépésként úgy gondultuk, hogy most kell rajtaütni Bahor villáján. Reméltük, hogy még zavarban vannak, nem nyomoznak utánunk és már nincs sok jelentős emberük.
A villa előtt őrséget találtunk. Klodó és én megpróbáltuk megvesztegetni őket 300 (!) arannyal, de nem sikerült. Klodó szétrobbantotta a bátrabbat a másik pedig beszaladt a villába.
Mi persze azonnal utána mentünk. Ekkor a kerti bokrok közül démoni rókák támadtak ránk. Eközben a többi őr próbált az ajtón és az ablakokon keresztül feltartani. Nagy nehezen átvágtuk magunkat a rókákon és őrökön, hogy végül bejussunk a kastélyba.
Itt démoni bérgyilkosok kisebb csapata, és néhány pap támadt ránk még a fő folyosón. Hatalmas csatában, súlyos veszteségek árán lenyomtuk az összeset. Még sok van a kastélyból (nem láttuk még a csajt), de reméljük az ellenség fő erején már átjottunk.
Azt persze nem teljesen tudom, hogy mit is akarunk itt, de gondolom ezeket:

  • jelszó kiderítése amivel hozzáférhetünk a Mimirhez
  • Bahor megbízójának kiderítése
    Végül alig voltak már a kastélyban és a lány megszökött. Viszont a kastély nagyon érdekes volt. Találtunk egy Amrenus szentélyt, amit Klodó megszentségtelenített. Az épület közepén egy hatalmas illuzió kert van. Olyan, mintha egy dzsungel közepén lennél egy réten. Van szökőkút, óriás elefánt szobor és még padok is. Jó kis hely meg kell hagyni. Még a tetőt is elvarázsolták, és látszólag süt a nap. A két elrabolt kölyköt végül megtaláltuk a palota kincses szobájában. Itt egy nagyon gonosz mágia majdnem végzett velünk.
    Ha élőlényt nem is, de hasznos tárgyakat és pénzt találtunk bőven. List itt. Jónéhány varázstárgyra, könyvre és egyéb értékes dologra szert tettünk. Alig bírtam elcipelni a sok cuccot. Még a testvéreknek isz szóltunk, hogy elhozhatják a maradékot :)
View
Emlékkufárok

Kezdődik a nyomozás

Mielőtt elítélték Romariarient történt egy-két dolog még a csapat életében:

  • Fél hónap alatt 30 aranyat költöttünk az ételre, szállásra ilyesmire
  • A Három Testvér ajánlatott tett a további együttműködésre

Azt mondták, hogy segítenek mindenben, ahogy eddig is, de most már kérnének is valamit a szolgálataikért. Az ajánlatuk szerint vagy fix havidíjat fizetünk (20 arany/fő), vagy 10%-át a kincseknek. Az árban benne lenne:

  • segítség a Sigilben (főleg bürokrácia)
  • küldetések szerzése
  • support a küldetésekhez
  • kaja a fogadóban
  • segítség a HQ keresésben

Többen elgondolkoztunk, hogy ha sokat időzünk a városban, akkor célszerű lenne valamelyik frakcióhoz csatlakozni. Arothar és én (Andy) a Free League-hez ‘csatlakoznánk’, ha már muszáj. Chodak a Godsmen tagja próbál lenni. El is ment dolgozni a Foundry-ba. Tobin pedig jól megfontoltan belépett a Cipher-ek közé.

Még nem mondtunk választ, de a fix díjas tűnt vonzóbbnak.
A kivégzés után találkoztunk a lánnyal, aki információt ígért a kufárokról. Sajnos nem sok mindent tudtunk meg. Sem a keresés (megfigyelés) célját sem a valódi megbízót nem tudtuk meg. Megtudtuk viszont a strómant, akin felbérelte őket. Egy kereskedő a Lower Ward-ból. Próbáltunk minden további publikus információt összeszedni:

  • a Lady’s Ward-ban van jól védett palotája
  • raktár központja a Lower Ward-ban van (talán kapu is van a telepen)
  • van egy női segédje (ő is a palotában lakik. jobban utána kellene nézni)
  • van egy állandó kereskedője, aki teríti az áruját (nem igazán szeretik a népek ezt a kereskedőt)

Arra jutottunk, hogy a lakásánál nem sok esélyünk van. Több terv is kering még a fejünkben

  • raboljuk el és vallassuk ki, majd vegyük át helyette az infot
  • kövessük és miután átvette az info, raboljuk el és vallassuk ki
  • kopogjunk be hozzá és kérdezzük meg ki a megbízó
  • próbáljunk bejutni valahova (lakás vagy raktár) ahol talán lesz több információ

Arothar megfigyelte a házát. Ekkor született egy elrablós terv, miszerint a sedan chair-t kellene valahogy eltéríteni, és akkor ki tudnánk vallatni (ez a vallatás visszatérő téma volt).
Tobinnal megpróbáltunk a raktár területre bejutni, mint munkás. Sajnos ezek a Godsmenek sem kevésbé fafejűek, mint a Fated-ek. Természetesen nem sikerült sehova sem jutnunk.
Utolsó ötletként megpróbáltunk segítséget kérni a testvérektől. Hátha van valamilyen áru (ami kellene a fogadóba is) amiért minket küldenek. Így be tudnánk jutni legalább a telephelyre.

Ambush utca 3.

Tobin és Andy vásárolt 2 láda kókuszdiót és barackot Nipples-nek. Így bejutottunk a lower ward-os udvarházba. Sajnos nem vitt közelebb a megoldáshoz, de volt egy hint arra vonatkozóan, hogy egy fickó vett rizst, de nem akarta elvinni, amiből arra következtettünk, hogy védelmi pénzt fizet igazából.
A többiek megfigyelték Arkóna házát és végre látták őt is. Sajnos van legalább 2 testőre. Egy ogre és vmi csuklyás csávó.

Este az Ambush utcában megtámadták Arothart és Chodakot. Sok füst volt (Chodak és Klodó is csinált), earth genasi-k és rozsomákok (idézte őket valaki). Az ellenség nagy része megdöglött, kivéve aki idézte a szörnyeket. Ennek minden bizonnyal Arothar-hoz van köze, és a leendő küldetésünkhöz a szülővárosába.

Tobin a füstben zúzott egy nagyot az egyik genasival. Arothar a rozsomák ölő, Andy meg saját bevallása szerint a fő balek (még a fegyverét sem tudta előhúzni, mert nem látott egy ellenséget sem). A lootban 2 master thief kit is volt.

Tyeri szerzett magának vmi szuper hollót (ilyeneket mond, hogy: Kukorica! Zsigerzsugorodás!).

A Tehetetlen Balfaszok (TB)

Vissza a nyomozáshoz. Az új szuper tervünk az lett, hogy Andy és Tobin harmónium nyomozónak átcézva kihallgatja Herminát. Ehhez berendeztünk egy őrszobát is (kibéreltük egy goblin ingatlanostól), ahol Arothar is ott volt álcázva (ehhez igényelt egy master sminkset-et). Első próbálkozásunk csúfos kudarcba fulladt, mivel mindkettőnket elbájolt (spell vagy power?) a félelf cafka, és elment azzal a szöveggel, hogy később benéz. Itt a beszélgetés Andy és Klodó között ezután:
K: “Hol van a nő?”
A: “Nem ért rá, dolga volt, azt mondta majd bejön délután.”
K: “Igazáááááán? Ezt mondta ő? És te hagytad elmenni?”

Második próbálkozás már bejött (Andy abszolválta a mentőt, majd bejött az intimidate check). Az őrszobai kihallgatás alatt nagyjából semmit nem tudtunk meg, viszont ideges lett a nő, és miután visszaviharzott a palotában két thug-ot küldött az “őrszobára” (amit addigra kiürítettünk, a goblin-t meg elküldtük pár napra nyaralni, hogy rajta keresztül ne találjanak meg minket).

Úgyhogy ha nem történik semmi extra, akkor most ez a terv merült fel:

Plan A.)

Odaállunk a sedan chair ele, elzavarjuk a hórukkarcokat, Andy egy 20-as Intimidate dobással elijeszti az Ogret, esetleg megpróbálhatjuk megvesztegetni, a lényeg hogy valahogy harc nélkül elzavarni őket és utana szépen megkérni Arkonát hogy aggya át a dossziét.

Mivel ez nem túl esélyes, ezúton álljon itt egy plan B is:

Plan B.)

Elcsaljuk ambush utcába a sedan chairt, ahol a következőt tesszük: bevágunk egy vagy ket smoke bombot/fog cloudot az utcaba, ezzel a ranged ellenfeleket le is kapcsoltuk. Azert a biztonság kedvéért Sniper Tiyeri a tetőről fedez minket. Ezzel egyidőben SWAT team 1 Tobin/Arothar (a démonölő) lefoglalja az Ogret a ködben defenzív módban (ehhez Tobinnak megtanítjuk a defenzív módot), míg Andy/Klodo/Chodak SWAT team 2 odarohan a sedan chairhez, ahol semlegesítjük és rányomunk egy reduce persont Arkhónára, Andy bevágja a zsákba a figurát (vagy ha megdobta a mentőjét akkor a hátára) és expedition retreattel elszakadunk a csatától. Szükség esetén Tobin/Arothar is kaphat expedition retreatet és a megadott jel hatására ők is lelépnek vissza a HQ-ra.

View
SIGIL MEANTIME - HEROES FOR REVENGE
Szabadságot vettünk ki, amíg Goyko megérkezik

Tobin dolgosan töltötte az időt: elkészítette a törpe láncos buzogányát, Arothar-nak egy rapírt (ezt Camael műhelyében, annak felügyeletével), és átszabta az Andy-től örökölt láncinget a saját méretére (közben megtanulva a páncélkovácsolás alapjait is Dirk Pharon páncélkovácstól). Eközben Rosic Khardo törpe lélektestvérétől elsajátította a láncos buzogány helyes kezelését is. Egy ilyen gyakorlás közben LLaris pont ott volt, ránézett Tobin fegyverére, elhúzta a száját, de nem mondott semmit és továbblovagolt. Közben Tobin suttyomban szinte átköltözött Camael műhelyébe, mivel Radovan-tól már nem nagyon van mit tanulnia.

Tiyeri:
Hazaérkezésünk estéjén, Retributus 16-án a Testvérek ünnepi vacsorával vendégeltek meg minket, de előtte még Eleine félrehívott minket, és rábeszélt minket, hogy ne áruljuk el a Testvéreknek se, hogy pontosan kivel is találkoztunk Demistan-ban, hagyjuk meg meglepetésnek, amikor majd Goyko visszatér Sigilbe.

Jólesett végre a „házi koszt”! Az elmúlt hetekben nagyon ráuntam az úti elemózsiára, meg is kértem Egont, tanítson meg főzni. A többiek is biztos örülni fognak, ha a következő utazáson esténként már össze tudok ütni majd valami meleg vacsorát.

Szóval épp kezdtük magunkat jól érezni, amikor beállított Arael Iramine pár követőjével, és félre hívta Arothart. Pusmogtak valamit, aztán Arothar közölte, hogy pár napra el kell mennie, és velük együtt távozott.

Ekkor Chodak szólt, hogy neki meg reggel be kell vonulnia templomba kb. egy hétre pappá avatása alkalmából. Fogyatkoztunk rendesen!

Tobin az este előrehaladtával egyre inkább becsiccsentett, és folyamatosan rugdosnom kellett az asztal alatt, ki ne kotyogja Goyko feltűnését. Közben a Testvérek megígérték, hogy összehoznak minket valakivel, aki értékes információkkal szolgálhat majd az Emlékkufárokról.

Másnap reggel Chlodo komponensbeszerző körútra indult, Tobin és Andy pedig láncinget mentek venni. Én elkezdtem kuktálkodni Egon mellett, délután meg Pamaccsal hancúroztam.

Este beállított az ígért informátor, egy tűz-genasi. Szó szerint tűzről pattant nőszemély volt, és szemre való is, az asztal körül ülő összes férfinak kocsányon lógott a szeme. Azt ígérte nekünk, utánajár a kérdéseinknek, cserébe azt kérte, hogy még a Retributus végéig jól babráljunk ki egy régi ellenségével, egy Romarien nevű elf varázslóval. Elég szűkmarkúan mérte róla az információt, csak annyit árult még el róla, hogy Fated, és a Civic Festhall és a Hall of Records között lakik valahol.

Másnap reggel Andy-vel és Tobinnal elindultunk, hogy megnézzük magunknak ezt a Romarient és felderítsük a környezetét. A környékbeli kocsmákkal kezdtük, hogy megtaláljuk a törzshelyét. Az első komolyabb nyomra a harmadik helyen bukkantunk, ahol a helyi bárd elfogadott tőlem egy italmeghívást, és két jól irányzott bók között nagyjából útbaigazított, hol találjuk az elf törzskocsmáját, és azt is megtudtuk tőle, hogy a varázsló képeket is fest, és azokat rendszeresen ki is szokták állítani egy Magic Pictors’ Gallery nevű helyen, ami szintén a közelben található. A délután nagyjából rá is ment, hogy megtaláljuk a galériát a Peacock Court-on és az Arany Kagyló nevű kricsmit. A galéria zárva volt, de egy szolgából kiszedtük, hogy jövő hét közepén nyílik egy új kiállítás, ahol megint kiállítják Romarien egyik képét is. A kricsmibe is benéztünk, de ki is fordultunk, olyan barátságtalanul nézett ránk az a pár egyszerű Fated, aki bent lebzselt. Az elfnek egyelőre nyomát sem láttuk. Felderítettük a környező utcákat, aztán elugrottunk a Civic Festhallhoz, de ott nem sok újat tudtunk meg a varázsló-festőnkről, így visszamentünk az Arany Kagylóhoz, és egész záróráig lestük, hátha felbukkan az elfünk, de nem jött.

Másnap este több szerencsével jártam. Megint ott szobroztam sötétedéstől, és hamarosan láttam is bemenni. Két óra múlva jött ki, és én igyekeztem észrevétlenül a nyomába eredni. Sajnos egy idő után úgy látszik kiszúrt, mert hirtelen egy nagy kanyarral a Civic Festhallhoz vezetett, ahol a tömegben simán lerázott. Mire hazaértem, a többiek már tanácskoztak. A Testvérek megtudtak pár újabb érdekes dolgot. A galéria tulajdonosa, maga is Fated, régóta következetesen egyengeti Romarien festői pályafutását, de vajon miért? Azt is megtudtuk, hogy az elf mágus egy kis színházban rendszeresen dolgozik, különböző darabokban ő csinálja a speciális effekteket. Egy közepesen ismert színésznőcske meg azzal dicsekszik állítólag, hogy Romarien látta el a házát mágikus védelemmel. Na képzelem…

Reggel első dolgunk volt meglátogatni a Civic Festhall alagsorában a színházat, és szombat estére meg is vettük is az utolsó jegyet arra az előadásra, amiben Romarien éppen közreműködik. Ott biztos rábukkanunk, és felváltva követhetjük hazáig.

Egyelőre a legjobb ötletnek az tűnik, hogy lebuktassuk, ha valami szabályellenes kapcsolat van közte és a galériatulajdonos között, ha meg nincs, akkor valami koholmánnyal kellene kompromittálni a frakciótársai előtt. Igaz, Tobin szerint egy jó verés is frappáns bosszú lenne! :)

Tobin: Visszatértek a többiek is, így gyorsan ki is vontam magam ebből a kétes és nem nekem való nyomozásból, és befejeztem az első rapíromat. Hiába adtam másfélszer annyi anyagot bele, mint amit Camael javasolt, még így is szánalmasan könnyű kis fegyver lett belőle, nem úgy tűnik, mint amivel komoly kárt lehet okozni bárkiben. Arothar persze így is panaszkodott, hogy túl nehéz lett

A csapat többi része két részre szakadt. Arothar és Klodó visszament a kocsmába, hátha le tudják követni Romarien-t, míg Tiyeri, Chodak és Andy a színházban próbáltak szerencsét. Az utóbbi csapat követte a dívát, és megállapította, hogy permanens tűzcsapdákkal és alarmokkal védte le a házát Romarien, így valószínűleg nem egy kezdő mágus, nem biztos, hogy nem ő csapna le mindket harcban (de legalábbis könnyen el tudhat megnekülni).

Közben Klódó valami trükkös főzettel átalakította a kinézetét, és bement a kocsmába. A kocsmárossal szóba elegyedve annyit sejtett meg, hogy valamit tud a kocsmáros Romarienről és a képeiről. Később az elf mágus is megjelent. Klodó ismét bement, de ezúttal láthatatlanul vele ment Arothar is, és kihallgatta a kocsmáros és az elf beszélgetését. Ebből annyi derült ki, hogy Romarian kezd ideges lenni, egyik nap valami “macskafajzat” követi, a másik nap meg egy gnóm érdeklődik a festményei után. Az nem derült ki miért lett ideges, de a kocsmáros próbálta nyugtatgatni, mondván, hogy biztos csak véletlen (bezzeg, ha ismerné Tobin baltájának elvét tudhatná, hogy nem az). Mivel kezdett lassan láthatóvá válni Arothar az emeltre felment, és ott kutatni kezdett. Talált is azonnal egy Romarien képet egy barbárról, neki is állt azonnal megvizsgálni. Legnagyobb megdöbbenésére mikor hozzáért az kiugrott a képből és megtámadta. Azonnal menekülőre fogta, persze a nagy zaj miatt a fogadós és Romarien is felment. Valahogy visszarakták a barbárt (nem derült ki hogy), de mindenesetre ez már kiverte a biztosítékot, azonnal nekiláttak szervezkedni. Mivel Arothar nem akart időt hagyni nekik amint a mágus távozott, megpróbálta elcsenni a képet. Ez egy darabig jól ment, kijutott az utcára, a fogadós azonban ment utána. Fegyveres harc alakult ki, amiben ugyan Arothar volt a jobb, de mivel nem akarta megölni szerencsétlen fogadóst, végül kénytelen volt hátrahagyni a képet.

Mire mindenki visszatért a szállásra, kupaktanácsot tartottunk, és úgy gondoltuk addig ütjük a vasat, amíg meleg, most még visszamegyünk a fogadóba. Szerencsésen ott találtuk az összes szereplőt, amint megbeszélést tartottak. Levédték a házat riasztó varázslattal, azonban egy ablak kimaradt belőle, ahol meglehetősen nehezen, de sikerült Klodót bejuttatni. Goblin testvérünk sikerrel kihalgatta a beszélgetést, ami a fogadós, a mágus és egy ismeretlen személy között (aki nem Romarien mecénása, aki nem tud semmit). A válságmeeting felvetése az volt, hogy visszamondják-e a megbizatást a fejlemények miatt. Ezt végül elvetették, mivel “érvényes szerződésük van”, és egy fated nem mondhatja vissza). Mindenesetre a “lányt” át kell vinni más helyre, ebben egyeztek meg, mert a fogadó nem biztonságos. Hogy miről is van szó, az nem hangzott el, de kitalálható: Romarien embereket zár be képekbe, amit aztán elad rangos fated személyeknek. A képek ezután szolgálhatnak bérgyilkosként (mint a barbár, illetve egyéb festményeiből kiindulva ez gyakori sablon), vagy egyéb célokra is (csak a fantázia szab határt). Mindenesetre valami ocsmány dolog. A mágus és a harmadik ember távoztak, csak a fogadós maradt. Ezután úgy gondoltuk, behatolunk, hátha a “lányt” még itt találjuk és megmenthetjük. Sajnos az ablakon csak egy goblin fért be, ezért Arothar nekilátott hatástalanítani élete első mágikus csapdáját… de ez nem az ő napja volt. Persze, hogy beriasztott a csapda. Ezután nem volt hátra, csak előre, Tobin betörte az ajtót, mindenki bement. A csapat nagy része elindult a rejtek pincébe, amit a fogadóst követve Klodó felfedezett, míg Tobin és Andy hátramaradt fedezni (a félork testőr, és még inkább a Harmonium miatt… Felgyorsultak az események…

Míg Andyvel földbe döngöltük a fogadós szerencsétlen félork testőrét, addig a többiek a fogadóssal és szeretőjével bántak el. Találtak a pincében egy elzárt részt, ahol Arotharnak megint problémája akadt a zárral, úgyhogy nekem kellett szétvernem az ajtót. Az ajtó mögött egy kéjlakot és egy szegény leányzót találtunk valami prosztó primeról. Őt kimenekítettük a helyszínről (Andyn közben erőt vett a piromániája, és nekiállt felgyújtani a fogadót – mint később kiderült sikertelenül). Sikeresen elkerültük a Harmoniumot hazafelé úton. Másnapra a testvérek szereztek egy tolmácsot a leányhoz (nem beszélt semmilyen normális nyelvet), és kiderült, hogy a leány véletlenül átkerült egy ideiglenes kapun Sigilbe, ahol leánykereskedők kezébe került. Romarian szerepe az volt, hogy elbűvölje, a fogadós adta a helyszínt, a kuncsaftok meg a Fated elitből került ki. A szigorú könyvelés miatt azonban úgy fizettek, hogy megvették (áron felül) Romarien képeit (aki meg gondolom áron felül vett sört/bort a kocsmában). Hát mindenki a farkával gondolkozik Sigilbe? Ez lesz hát a sorsunk, hogy a szexuális bűnözőket büntessük meg?

A tolmács elkísérte a lányt a mercykillerekhez, akik a vallomását elégnek találták arra, hogy Romarient letartóztassák. A kínzás (ehem… vallatás) alatt még sötétebb dolgokra derült fény, így Romarien, a társa, illetve a Fated megrendelők is az igazságszolgáltatás kezére kerültek. Meg kell mondjam, a sigili igazságszolgáltatás hasonlít az otthonira: szigorú, de gyors és kemény :) Romarient és a társát ki is végezték, de előtte még beküldtük neki a börtönbe a bosszú szimbólumot, hogy tudja miért került a vesztőhelyre.

Nap beszólásai:
“Aki nem lép egyszerre,
észreveszik invibe’”
(Arothar)

“Mi a különbség a malomkő és a törpe nő között?
A malomkövön csak egy lyuk van.”
(Chodak)

View
A KÜLDETÉS
Eddig volt a bemesélés, most kezdődik a kampány

Tobin: Igent mondtunk a rangernek, aki hosszasan magyarázott valami háborúról, meg istenekről, de csak fél füllel figyeltem, mert azon töprengtem éppen, hogy hogyan lenne a legjobb a fegyverem tüskés részét kiönteni. Mindenesetre az volt a lényeg, hogy mi most visszamegyünk Sigilbe, ő meg külön utakon nyomoz, aztán majd megkeres minket. Ezután ellátott minket némi felszereléssel, amire neki már nincs szüksége, le is nyúltam egy jó kis baltát, kellemesen nehéz fejjel, mégis valahogy könnyebb kezelni. Ezután még elmentünk Demisztán üzleteibe vásárolni/eladni, szert is tettem egy jópofa kulacsra és egy időtállónak tűnő csizmára. Ezután elbúcsúztunk Bítópiától, és útra keltünk. Életemben elöszőr teleporzáltam (nem volt kellemes) egy félig elsűllyedt vár közelében. A várban volt a kapu, ami viszont naponta csak 1 percre nyílt ki, és elvileg Tir-Na-Og közelébe vezet (ahonnan már remélhetőleg könnyen találunk kaput Sigilbe). Ezt Chodak is megerősítette. Át is mentünk rajta. A másik oldalon egy barlangba vezetett, ahol azonban megtámadott minket egy mélységi gomba, néhány ocsmány pók (de küzdöttünk ennél nagyobbakkal is) és kicsi, de erős föld elementálok. Ezek egymást is támadták, ezért úgy tűnik belekeveredtünk valamilyen helyi csetepatéba. Később kiderült, hogy Chodak idézte azokat. Bocs, de honnan kelett volna tudnom??? A pókok csak bemelegítésre voltak jók, később kiderült, hogy egy kétfejű troll és két ettin is itt él, persze ők sem megbeszélni akarták a dolgokat, hanem azonnal támadtak. Taktikailag nem túl fényesen teljesítettünk a csatában, úgyhogy majnem ott is hagytuk a fogunkat, azt hiszem ezen javítanunk kell a jövőben. Végül legyőztük azért az ellenfeleket, elpusztítottuk a troll-t is (tűzzel-savval), és bezsebeltünk egy csomó pénzt is. Ezután visszatértünk Sigil-be, végre lesz időm elkészíteni a fegyveremet és megtanulni a használatát is.

Történet: Miután természetesen elvállatuk a küldetést, Goyko elmonta végre, hogy miről is van szó. A lényeg a következő:
Síkokon keresztül húzodó háború dúl eonok óta a lélektestvériség által erősen befolyásolt birodalom és egy élőholt sárkány által irányított gonosz birodalom között. Ennek a háborúnak egyik terepe a Névtelen világ is. 6 évszázada azt vették észre, hogy a gonosz birodalom jelentős erőket csoportosít át (átterelte egy kapun), de azok sehol sem jelentek meg. Ez aggasztani kezdte a testvéreket, és az Öt Szél Templomosait küldték nyomozni ez irányba. Ők arra jutottak, hogy a haderők a Gyehennán vannak, és arra készülnek, hogy egy elfelejtett kapun keresztül belépjenek Névtelenre. A kapu keresztül szivárgott a halottnak hitt istenek hatalma. A szivárgást fel lehetett használni pusztításra megfelelően magas mágikus képzettséggel, mivel konkrétan egy gonosz istenhez tartozott. A templomosok meg is tették, óriási pusztítást söpört a vidéken végig (elpusztítva a kaput is). Szerencsére egy sivatagos területen helyezkedett el, így polgári áldozat viszonylag kevés volt (de azért igen, hadifoglyok, rabszolgák, beépített kémek, civil kiszolgáló személyzet), viszont az ellenség hadereje alaposan megsínylette ezt.
Ezután a templomos elrejtőztek részben az ellenség bosszújától tartva. Másrészt nyugtalanította őket, amiket ezekről a kapukról megtudtak, ami a következőek:

  • a világ istenei nem haltak meg, csak fogságba estek/alszanak stb. Lehet, hogy fel is lehet őket ébreszteni?
  • a kapukon keresztül szivárgó energiát fel lehet megfelelő (nagy) tudással használni, akár rosszra is.

A tudással járó felelősséget gyorsan elnyomták magukban (legalábbis Goyko), de most megint felszínre bukott…
Volt még egy mellékszál, amit békén hagytunk egyelőre: Demisztánba érkezett egy fickó Sigilből, akiről tudott, hogy az Emlékkufárok nevű felbérelhető, nagy hatalmú szervezet ügynöke. Hogy mit keres itt, azt nem lehetett tudni, de mindenesetre paranoid módon arra gondoltunk, hogy Goyko-t. A ranger tanácsát megfogadva nem akartuk felhívni magunkra (még jobban) a figyelmet, és nem kerestük fel.
Egyelőre Goyko nekilátott felkeresni régi bajtársait, a csapat pedig visszatér Sigilbe. Az utazás nem telik eddig unalmasan: először teleportált a csapat, és a Tir-Na-Og felé vezető kapu másik oldalán megtámadták mélységlakók a csapatot. Némi kavarodás is támadt, mert Chodak újdonsült képességét felhasználva idézett kis földelementálokat, de a tomboló Tobin ellenségnek nézte azokat, egyiket le is csapva. Chodaknak nagyon nem tetszett ez, és máris egy egyensúly helyreállításának tervein töri a fejét.
Hogy ne csak rosszat mondjunk Tobinról, véletlenül feltalálta a természetellenes rosszullét (amit a gomba szonikus támadása okozott a fél partinak) ellenszerét: Bytópiai pálinkával kell öblögetni :)
Közben Klodó magánakcióba kezdett, és bele is esett egy veremcsapdába, aminek alján egy savas slime lény volt. Szerencsére jó akrobatikus képességeinek és az újdonsült saválló csizmának köszönhetően olcsón megúszta a balesetet.
A pókok után egy kétfejű troll majd 2 ettercap jelent meg, amik igen kemény kihívás elé állították a csapatot. Végül némi szerencsével (vagy inkább balszerencse ellenére?) sikerült győzni. A csata utáni pihénésnél feltűnt egy leprechaun, akinek egyetlen célja úgy tűnt, hogy átjutni azon a kapun, amin a csapat belépett. Nem sikerült kideríteni mi a célja ezzel. Később még vajon lesz ennek jelentősége?
A csapat ezután visszatért Sigilbe, hogy belekezdjen a nyomozásba az Emlékkufárok után.

View
Demistan

Tobin: "Az Öreg Tarhig mindig ellenezte a gnómokkal való barátkozásaimat, mondván, hogy “Azok csak bürokraták”. Lehet, hogy azok, de mégis jobban bírtam őket, mint a Demisztáni hivatalnokokat. Hosszú és unalmas nyomozás alatt (többiek majd részletezik ha akarják) sikerült addig eljutnunk, hogy be kell jutnunk az archívumba, mert minden információ ott van. Ehhez kellett a támogatás, ezért kiválasztottuk az egyetlen normális pártot (a Szavazz Ököllelt), hogy támogassanak. Mindössze annyit kértek tőlünk, hogy verekedjünk meg velük. Andy és én vállaltuk ezt a szerepet. De mivel nem akartam, hogy elboruljon az agyam, ezért kértem Klodótól valami nyugtató főzetet. Sajnos nem főzött elég erőset, szinte minden harcban elborult az agyam (kivéve Andy ellen, úgy látszik egy lélektestvér ellen harcolni megvéd ettől). Bejutva az archivumba kiderült, hogy Goyko még él és virul, és fel kívánja venni a 600 éve elejtett szálakat (amik a bezárt kapuval kapcsolatosak). Döntés elé állított minket: a kék kapszula (nem kívánunk a félisteni játszmába beszálni) vagy a piros (megtudjuk az igazat az eredeti küldetésről, és részt veszünk a szálak elvarrásába). Ki mit választ?"

Nyomozás: több szálon futott a nyomozás. Az egyik szálon próbáltunk írásos emlékeket fellelni. Itt a könyvtár teljesen használhatatlan volt, a hivatalnokoktól csak annyit tudtunk meg, hogy az archivumban van minden lényeges dokumentum. Mivel a képviselőkről (gyanús volt, hogy emberünk akár képviselő is lehetett), és a választókról (ez szinte bizonyos volt) van jegyzék az archivumban, az archivumba bejutási terv kecsegtetett sikerrel. Megpróbáltuk a hivatali úton, de az nem működött (nem tudtunk pontos időpontot, így túl sok volt az adat – később kiderült, hogy Goyko álnéven volt képviselő). Szerencsésen összeismerkedtünk (Andy és Tyeri) azonban a Szavazz ököllel! párt tagjaival, és hamar össze is barátkoztunk velük. Cserébe, hogy az “előválasztásokon” részt veszünk, megígérték, hogy elintézik a bejutásunkat az archivumba.
Közben megtudtuk azt is, hogy mikor még a templomosok itt jártak, akkor a kránium patkányok után érdeklődtek. Ezek a lények azért különlegesek, mert magukban kb. normális patkányok, viszont ha együtt vannak, akkor elméjük összekapcsolódik, és emberi (sőt, akár emberfeletti) intelligenciájuk is lehet. Mivel e fajta emlékezete nagyon sok időre visszanyúlik (közösségi memóriájuk is van), jött az ötlet, hogy hátha emlékeznek Goyko-ra is. Fel is kerestük őket, de mint kiderült, Bitópián kicsit máshogy működnek a kráium patkányok. Vannak közöttük okosabb példányok, és ezek hiánya jelentősen visszabutítja a közösséget. Az okos patkányok viszont fogságba estek. A közösség pedig nélkülük nem emlékezett a múltra. Az egyik patkányt csellel szereztük meg egy “Mester” nevű félnótástól, aki csapdákkal vette körül magát a csatornába (bele is estünk majd mindbe, természetesen Arothar belenyúlt egy méregbe), és onnan próbált valamiféle ellenállást vezetni. Chodak varázsolt egy aranyszőrű Bitópiai patrkányt cserébe (ami persze fél percen belül eltűnt). A másikat a város egyetlen koldusától szereztük meg cserébe egy nyalókáért (mire nem jó egy nyalóka :) ). Nem volt könnyű találni megfelelő ellenértéket, mert annyit támogatták a koldust, hogy mindene megvolt :) Visszavíve a két patkányt a közösség összeállt, szép lassan vissza is emlékeztek mindenre: a templomosok valóban jártak náluk, és egy artifact-ot kerestek (… kürtje), emlékeztek Goykóra is, hogy a Dupla Jóság párt székházában járt sokat. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a párthoz köze lehet, de a pártközpontban nem lettünk okosabbat (Goyko neve semmit nem mondott). De ami érdekesebb, az egyik rózsadombi villában érezték Goykó szagát a patkányok! Azt gondoltuk, hogy egy leszármazottja él ott, de amikor odalátogattunk, csak a házörző kutyája nyitott ajtót (persze tudott beszélni). A gazda nem volt otthon, így csak egy üzenetet hagytunk, és mentünk az archivumban. Itt legnagyobb meglepetésünkre azt találtuk, hogy akinek a villáját felkerestük, az a Dupla Jóság párt alapító tagja volt kb. 600 éve, és még mindig képviselője! Ebből összerakódott a kép: Goyko áléven bár, de még mindig él! Ez az elmélet azonnal meg is erősödött, mert megjelent Goyko maga!
Elmondta, hogy a kapu bezárásával kapcsolatos az, hogy a csapat szétvált és elbújt, és az akkori szálak még azóta is elvarratlanok. Most derült ki számára, hogy eddig halottnak hitt társuk (Bastien, akinek temetésén 150 éve utoljára találkoztak) szintén él és virul, és egyébként Eleine apja. Ennek a sokkoló információnak a hatására Goykó össze akarja hozni a régi csapatot, hogy végre lezárják az ügyet, és mivel mi félig-meddig belekeveredtünk az ügybe, felajánlotta, hogy ha akarunk, mi is részesei lehetünk. Addig, amíg nem köteleztük el magunkat, viszont nem mondhat semmit…

Bonusz kérdés: Még elvileg ott vagyunk az archivumban, és minél mélyebbre megyünk, annál nagyobb az emlékezetvesztés esélye. A kérdés: akinek a “dangerously curious” szerepel a karakterlapján, az vajon szeretne-e belepillantani az archivum mélyébe? :)

View

I'm sorry, but we no longer support this web browser. Please upgrade your browser or install Chrome or Firefox to enjoy the full functionality of this site.